2015. december 7., hétfő

Fejlemények, folyományok



Másfél év telt el a legutóbbi bejegyzésem óta. Az azt követő év gondolkodással és keresgetéssel telt, az utóbbi fél pedig igen aktív munkával. Mindkettő jó ok a nem írásra. :)


A karosszéria sajnos menthetetlennek mutatkozott, nem csak az előzőekben bemutatottak (korrodált részek) miatt, hanem a fűtés csatorna zárt szelvényre történő cseréjekor olyan felelőtlenül jártak el, hogy végzetes geometriai károsodásokat okoztak a bódéban, így jobbnak láttam keresni egy "gánymentes" donort, vagy örököst, mert abból a másikból soha nem lett volna szép szabályos bogár. 

Közben elkezdtem a motor "feltárását". A képek hűen tükrözik az állapotát.









A teljes szétszedés után jött a tisztítás, ami leginkább egy disznóvágáshoz hasonlított, a színét, no meg a pálinkát kivéve.



Az alkatrészek felújítása, új alkatrészek beszerzése, csapágyak illesztése és a szükséges gépi forgácsoló munkák után kezdődhetett az összerakás. Kaszni még sehol.


Íme a saját készítésű forgó motorszerelő állvány, amely nélkül sokkal nehezebb lenne:


A blokk összerakása közben újíttattam fel a hengerfejeket,


amik itt már a helyükön:




Ezekkel párhuzamosan lázasan kerestem az új bódét.
A (majdnem) megfelelő darab 2014 decemberében került a látókörömbe, de sajnos Szigetszentmiklóson volt, így kicsit vártam a szállítással anyagi és meteorológiai okok miatt.
Akkor csak megnézni tudtam, de tavasszal elmentem érte egy gurulós kerettel és egy autómentővel.


Ez sajnos egy 74-es 1200-as típus, ami pár lényeges eltérést mutat az 1300-astól, de olyat egyszerűen nem találtam. Hogy az évjáratnak megfelelő legyen, a baloldaliképp kell kinéznie majd. (Mellesleg ez a kedvenc típusom)



Alapos átvizsgálás, állapotfelmérés után úgy döntöttem, hogy ezt a kasznit folytatom, mert a másik sajnos reménytelen, így azt nehéz elhatározással, de el kellett vinnem, mert nem volt helye, eladni pedig csak vasárban lehetett volna. Szomorú vagyok, amikor bogár bontásról látok képeket és ez a blog is a megmentésről kellene hogy szóljon, de sajnos azt nem lehetett. (az utánfutó rövid története az Infrastruktúra c. bejegyzésben látható :) )



Az ezerkettesen is van munka,de sokkal kevesebb, és a töredékét kell beépítenem az idáig összegyűjtött javító elemeknek. Párat már el is adtam.


Közben kész lett a motor és már működik is.




A Sprintstar felniket sem hagyom unatkozni



-vége-

2014. január 2., csütörtök

Infrastruktúra

Lassan egy éve nem írtam ide és nem is nagyon lett volna mit a bogárral kapcsolatban.

Néha ránézek és megállapítom, hogy több lett a por és a pókháló.

Évek óta ez a látvány...

Ennek nem lustaságom az oka, hanem egyéb teendőim. Nagyrészt a bogár itthoni építéséhez alkalmazkodó körülményeket próbáltam megteremteni. Beszéljenek helyettem/mellettem a képek.



Ebben a garázsban az ajtókat sem lehet kinyitni és be is ázik.



Fél év kellett hozzá, de lett helyette egy ilyen, belül egybenyitva egyetlen helyiséggé. 


Itt talán látszik, hogy az autó mellett egy műhely is el fog férni. Párhuzamosan a berendezés is gyarapszik. Szerszámok, hegesztő stb. 

A következő képen épp egy gurulós műhelyasztal (vidéken satupad) készül:


Vagy  az alkatrészek szállításához szükséges utánfutó:
  

Közben az autóról sem feledkeztem meg. Akadt némi javító elem és egy új szőnyeg csomag a piacon.



És pihenni is kell néha. :P


Ahogy elolvad az idei márciusi hó, már kezdek is neki a karosszériának, amit természetesen dokumentálni fogok.

2013. március 29., péntek

Mekk

Ma néhány elrettentő példát szeretnék mutatni arra, hogy a '90-es években hogyan is gondolkodtak az autófelújításról. Sok mindent nem fűznék hozzá, a képek magukért beszélnek.


Alaptétel: nem kalapálunk, gittelünk!


"Ráborítás"



A gyári küszöb maradványa alatt egy kis zártszelvény



...természetesen összehegesztve az egyébként lecsavarozható padlóvázzal


aminek a felső szerint kellene kinéznie. Helyette ez sikerült. Jó erős kazánlemez.


Egy kis pvc lefolyócső. Olcsó, könnyű szerelni :P


Okosan kibújtatva a hidegvágóval kiütött lemezen.
Ennyi ragacsot is csak az Alien filmekben láthatunk. Jó kis szurok


és nem kevés Palmatex, ami nem egy rossz ragasztó, de sajnos a szivacsos aljú padlószőnyeget nem lehet vele ragasztani.


Klasszikus: sziloplaszt. Az elrozsdásodott fő tartóelem(!) vége helyett egy darabka alumínium lemez odaszilózva.


A módosított padlólemezhez igazított alsó panel.


Egy kicsit "félrekapott". Á, ez csak a hátsó fék.


Egy jól sikerült forrasztás


 És a jó öreg zöldsárga 



Ezek csak töredékei a meghökkentő megoldásoknak, amit a leleményes hegesztőtrafó tulajdonosok elkövettek. A karosszéria hiányosságai csak a homokfújás után kerülnek majd napvilágra... Már márciusban szerettem volna megejteni ezt, de még mindig esik a hó!

2013. február 19., kedd

Télvíz


Ilyenkor nem könnyű a hobbiszerelők élete. Hideg van, fűtött (és fűtetlen) műhely híján csak álmodozik az ember fia, hogy mit fog csinálni az első napsütéses, 10°C feletti napon. 

Vagy tesz is valamit, ami csak önmaga megnyugtatására szolgál, hasznos értéke nincs. Például fotózza az elkeserítően festő, számára rengeteg munkát és költeni valót kilátásba helyező karosszériáját. 8)





Felfedezi, hogy hiányzik a fél oldal.



De talál rá megoldást.



Közben beszerez néhány nem olcsó, de szükséges új alkatrészt. (Sok autó-felújító ennek a felét sem venné meg. Pl. az ajtó állító csavarok takaró kupakjai az első kivétel után el szoktak tűnni, aztán szinte senki sem keresgeti/pótolja)






A gyári feliratok is pótolva lesznek.



...vagy a konyha melegében megtisztít néhány alkatrészt




A korábban vásárolt dinamó szétszedve, lemosva (a kályhaezüst) várja a horganyzást.


Ha kisüt a nap kint is lehet dolgozni...


Például megmenteni minél több gyári csavart, amik látszólag csere-érettek, de csak némi rozsdát és rengeteg alvázvédőt kell eltávolítani. Ezekből kb. összegyűlik egy vödörrel, amik szintén horganyozva lesznek.




Várjuk a tavaszt, aztán hajrá...